Huh, sziasztok!

Megjöttem a suliból - kivételesen korábban -. Még nem volt nehéz nap ez, csak könyvosztás és oszt. főnöki volt egész nap, de én mégis elfáradtam. 

Ühm...most kaptam valami idétlen Girl:It vagy milyen nevű valamit.xd Fuck Yeah, volt hozzá radír, meg matrica._.*.*xd

Uhh témaváltásként én annyira imááádom a cápákat. Olyan kis cukik.*.* Bárki bármit mond róluk, én akkor is szeretni fogom őket.:$ A kedvencem a fehércápa és a citromcápa.*.* Annyira édesek..*---* Tiszta édes.:$ Amúúgy ti is szeretitek őket, vagy csak én vagyok ilyen cápaimádó?

Pár tudni való (nem saját):

Élőhelyük:

Gyakori elõfordulási helye: Dél-Afrika, Fülöp-szigetek, Ausztrália, Indiai- és Csendes óceán valamint a Karibi tengerek. Tigriscápát fogtak már ki folyókból és sekély vízû lagúnkából is.

Táplálékuk:

Halak

Fókák

Rákok

Teknősök

Madarak

De éhsége csillapítására emberre is támadnak.Azonban azt tudni kell hogy nem kedvelik az emberhúst. A cápák valószínűleg tévedésből támadják meg az embereket. A szárazföldi ragadozókkal (oroszlán, tigris) ellentétben minden jel arra mutat, hogy ezek a ragadozók nem kedvelik az emberhúst. A cápatámadások nagyon kis részében fordult elő, hogy a támadó hal megette volna az embert.

Szaporodásuk:

A cápák szaporodása érdekes, változatos jelenség. Esetükben általában jóval kevesebb petesejt termékenyül meg, mint más halaknál, azonban a kikelt növendékcápák sokkal nagyobb eséllyel maradnak életben, mint a nagy tömegben szaporodó halak kicsinyei. A különböző fajoknál háromféle szaporodási mód figyelhető meg.

1.A tojásrakó cápák:bőrszerű héjjal borított tojásaikat az óceán fenekére rakják. A vastag, gyakran spirálszerűn csavarodott héj védi a fejlődő cápákat a ragadozók ellen. Egyes fajok tojásainak héjából indaszerű nyúlványok indulnak ki, melyek a tengerfenékhez rögzítik a tojást. Ez a szaporodási mód jellemző a zebracápákra, macskacápákra, a rablócápa-alakúak több képviselőjére és a bikafejűcápa-alakúakra.

2.Az elevenszülő cápa: az utódok az anya testében kelnek ki a tojásból. E cápák szaporodása az emlősökéhez hasonló: kikelés után méhlepényből köldökzsinóron keresztül kapják a tápanyagokat. Így szaporodnak a bikacápák, a szirticápák, a citromcápák, a heringcápák, a lazaccápák, az ezüstvégű cápák és a pörölyfejűek.

3.A méhlepény nélküli elevenszülők: utódai szintén az anya testén belül kelnek ki, azonban itt nincs méhlepény, ami táplálja őket. A fejlődő cápanövendékek a meg nem termékenyített petékkel táplálkoznak, valamint egymást is elfogyasztják. Éppen ezért ezeknél a fajoknál csak nagyon kevés utód jön világra. Ide sorolható egyebek között a nagy fehércápa, a krokodilcápák, a dajkacápa, a tigriscápa és a cetcápák.

A megszülető vagy tojásból kikelő kiscápa szerencsésnek mondható, ha rokonai nincsenek jelen világra jövetelekor, mivel még a cápaanyák is előszeretettel fogyasztják el utódaikat.

Érdekesség: Néhány évvel ezelőtt egy fogságban élő nőstény pörölyfejű cápa, amely hímet már legalább három éve nem látott, élő utódokat hozott világra. Az eset kapcsán alapos vizsgálódás indult, melynek eredménye szerint a cápák is képesek az ivartalan szaporodásra, aminek során az anya DNS-állománya osztódik, tehát az utód létrejöveteléhez nem szükséges hím segítsége.

Ennyi is lenne. Sziasztok!:)